Az ország miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir határozott kijelentést tett: Izland az adókhoz fordul, hogy csökkentse a turizmus exponenciális növekedése által az érintetlen vadonra gyakorolt hatást.
„A turizmus az elmúlt évtizedben valóban exponenciálisan nőtt Izlandon, és ez nem csak az éghajlatra gyakorol hatást”
– mondta Jakobsdóttir a Bloomberg Televíziónak szerdán New Yorkból az Shery Ahnnal készített interjújában.
„Vendégeink többsége az érintetlen természetet is felkeresi, ami nyilvánvalóan nyomást gyakorol a környezetre ” – mondta. A megnövekedett utazások klímára gyakorolt hatásának az egyik kezelési módja az, hogy adót emelnek az országban maradókra, bár az illetékek „kezdetben nem lesznek magasak” – mondta az észak-atlanti sziget 47 éves vezetője.
A turizmus az északi ország egyik legnagyobb iparága. A magát a tűz és jég földjének nevező, csodálatos természeti adottságokkal rendelkező sziget vonzza az utazókat, akik a lávafolyamok, a gejzírek és a vízesések megtekintése miatt érkeznek. Az Atlanti-óceán északi részén, Európa és Észak-Amerika között fekvő stratégiai elhelyezkedése miatt a légi közlekedés is élénk piacot jelent.
Az Izland bruttó hazai termékének mintegy 6 százalékát megtermelő iparágnak kulcsszerepe van abban, hogy az ország teljesítse az éghajlatvédelmi ígéretét, miszerint 2040-re szén-dioxid-semlegessé válik.
„A turisztikai ágazatban működő vállalatok közül sokan találnak módot arra, hogy átálljanak a körforgásos gazdaságra”, és lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében, például elektromos autókat kezdjenek használni – mondta a miniszterelnök. „Ez a változás tehát végbemegy, de kihívást jelent.”
Néhány „nagyon konkrét lépést” tettek az éghajlatváltozással kapcsolatban, amióta kormánya 2017-ben hivatalba lépett – tette hozzá Jakobsdóttir. Izland a geotermikus hőt használja fűtésre és villamos energiára, támogatja a zöldátmenetet, javítja az energiahatékonyságot és dolgozik a szén-dioxid-leválasztáson.
Mindezzel együtt „nem teszünk eleget – mondta. – Teljesen világos, hogy minden nemzetnek fel kell gyorsítania az éghajlatvédelmi intézkedéseket.”
Kapcsolódó:
Forrás: Shutterstock
Az izlandi kormányfő fontolgatja az adóemelést
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
„Amit vállaltunk, azt teljesítettük” – szögezte le a miniszterelnök.
Az ukrán gazdaság lényegében a Nyugat infúziójára szorult, hogy elkerülje az összeomlást.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
